Székelyudvarhelyről 36 km-re, északra fekszik. Székelyvarság község története lényegesen különbözik a székelyföldi helységek többségének történetétől.

A legfontosabb különbség abból adódik, hogy Székelyvarság nem középkorú faluként jött létre, mint a táj helységei általában, hanem Oroszhegy község havasainak szórványtelepeiből szerveződött önálló tanyaközséggé 1907-ben. A legtöbb székelyvarsági család oroszhegyi származású. Elődeik a 19-ik század második felében telepedtek le a mai varság területére, létrehozva a ma is létező és virágzó tanyabokrokat: Tisztás, Központ, Bagzos, Küküllő, Forrásköze, Tálasbérce, Somlyókő és Nagykút.

Székelyvarság 1907-ben önállóvá vált közigazgatásilag, de ennek előtte 1902-1909 között Varságtisztásnak nevezték. A magyar királyi belügyminisztérium 1909-ben változtatta meg a helység nevét Székelyvarságra..

Turisztikai látványosságok:
Székelyvarság számára nagy előnyt jelent az, hogy az elmúlt évek nem tették gyökértelenné az itteni lakosságot. Lakói megőrizték évszázados hagyományaikat. Az ipar, a civilizáció nem tette szennyezetté a települést és környékét. A mezőgazdasági termelésben vagyon kevés vegyszert és gépierőt használnak.

A község természeti értékei rendkívüliek: szennyezetlen a talaj, víz, levegő. A növény és állatvilág nagyon sokszínű, számos ritka növény és állatfaj figyelhető meg itt.

Székelyvarság község határának nyugati szélén, vadregényes fenyvesek között a Nagyküküllő és a belé ömlő Tartód pataka által közre fogott, domború tetejű magaslaton, régi kőfalak maradványai rejtőzködnek. A romok a hajdani Tartód várának maradványai. A 75 méter hosszú és 37 méterig szélesedő, nagyjából ovális alakú várat egy csigavonalban haladó falgyűrű alkotta. Belső kőépületei valószínűleg nem voltak. Az egyszerű kis vár valószínűleg Szent László magyar király uralkodása alatt (1077-1095) épült. Tartód vára a környékbeli Firtos és Rabsonné várával valamint az Udvarhelyi Budvárral együtt a 11-12. századi magyar királyság határvédő várláncolatának tagjaként élte virágkorát.

Turisztikai látványosságok közé tartoznak a még létező vízimalmok, csergeványolók, a múlt századvégi építkezések (fából), ősi mesterségekkel kapcsolatos használati eszközök.

A település nevezetesebb ünnepe:
Augusztus első vasárnapja – Málnaszüret fesztivál
Székelyvarságon minden adott a pihenéshez, kikapcsolódáshoz: nagyon tiszta környezetet, tiszta levegő, nagyon csendes körülmények, tiszta patakok, szép tájak.

Hagyományok, örökségek:
Népi építkezés, jellegzetes varsági népviselet figyelhető meg, hagyományos fa megmunkálás: zsindelykészítés, kádározás, ezek a mesterségek ma is élnek, földművelés hagyományos eszközökkel és módszerekkel, él még a hagyományos fonás, szövés és varrás, élnek a Székeyvarság jeles napjaihoz fűződő népszokások, a tanyavilág jellegzetes vasárnapjai.